Jászok Egyesülete a Facebook-on Jászok Egyesülete az Instagram-on Jászok Egyesülete youtube csatornája
| | | | | | |

LEGFRISSEBB...

ADATOK
TISZTSÉGVISELŐK
AZ EGYESÜLET TÖRTÉNETE
TAGSÁGUNK
TAGSZERVEZETEINK
ÉVES BESZÁMOLÓK
HÍRLEVÉL
MEGHÍVÓ
JÁSZ VILÁGTALÁLKOZÓ
13. Jász Világtalálkozó, Jászszentandrás, 2007
14. Jász Világtalálkozó, Pusztamonostor, 2008
15. Jász Világtalálkozó, Alattyán, 2009
16. Jász Világtalálkozó, Jászágó, 2010
17. Jász Világtalálkozó, Jászivány, 2011
18. Jász Világtalálkozó, Jászfelsoszentgyörgy, 2012
19. Jász Világtalálkozó, Jászberény, 2013.
20. Jász Világtalálkozó, Jászapáti, 2014
21. Jász Világtalálkozó, Jászalsószentgyörgy, 2015
22. Jász Világtalálkozó, Jászárokszállás, 2016
23. Jász Világtalálkozó, Jászladány, 2017
SZAKMAI ÉLETRAJZOK
HALOTTAINK
TÁMOGATOTT KIADVÁNYOK
EMLÉKTÁBLÁK
1%
TÁMOGATÓINK
RÓLUNK ÍRTÁK
DRÓTPOSTA
REDEMPTIO

A Jászság a 14. századtól az egységes megyerendszer kialakulásáig, 1876-ig közjogi és gazdasági különállással rendelkező szabadalmas közigazgatási egység. A jász öntudat alapja a területi autonómia megtartásáért vívott évszázados küzdelem.

1702-ben I. Lipót császár a Jászkunságot - mint a török uralma alól felszabadított, újszerzeményi területet - zálogba adta 500.000 rajnai forintért a Német Lovagrendnek. 1731-től a területet a Pesti Invalidus Ház birtokolta. Az ősi szabadság visszaszerzése érdekében folytatott több évtizedes küzdelem sikere az eladatottság alóli önfelszabadítás, a jászkun redemptio (ejtsd: redempció, a szabadalmas jogállás pénzbeli megváltása). Mária Terézia királynő 1745. május 6-án írta alá az ún. redemptionális diplomát, melyben megengedi a jászoknak és a kunoknak az önmegváltást. A megváltást részben kölcsönből, részben a települések polgárainak önerejéből finanszírozták. A megváltásból részt vállalókat és leszármazottaikat nevezték redemptusoknak.


A redemptióban résztvevő jászsági települések a következők voltak (a fizetett összeg sorrendjében): Jászberény, Jászárokszállás, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászdózsa, Jásztelek (akkor: Jászmihálytelek), Jászfelsőszentgyörgy. A redemptióban részt nem vett, további mai jászsági települések: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászboldogháza, Jászivány, Jászszentandrás, Pusztamonostor.

A redemptiót követően létrejövő új közigazgatási egység, a Jászkun Hármaskerület (1745-1876) - mely a Jászságot, a Nagykunságot és a Kiskunságot foglalta magába - székhelye Jászberény lett.


Irodalom: Kele József: A Jász-Kunság megváltása, Budapest, 1904.