Köszöntő a XXV. Jász Világtalálkozó megnyitására
(Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke beszéde)
Jászkisér, 2019. június 8.
Tisztelt jászok itthonról és a nagyvilágból, tisztelt Ünneplő Közösség, kedves Vendégek!
„AMIT KERESEL, TÉGED KERES„ – a XIII. században élt legnagyobb perzsa filozófus és költő, Dzsalál ad-Din Rúmi azokban az időkben fogalmazta meg ezen gondolatát, amikor a keleti őshazából útrakelő jászok megtalálták új hazájukat a Kárpát-medencében.
A több mint nyolcszáz éves perzsa bölcsesség nemcsak a mai XXV. Jász Világtalálkozót erősítheti, hanem szavakba önti a magyarok és jászok közötti Kárpát-medencei sorsközösséget is.
A nagyvilágban, a Kárpát-medencében, Magyarországon és a Jászságban egymást számon tartó és kereső jászok a mai világtalálkozón egymásra találhatnak, és együttlétükkel megerősíthetik közösségüket, mert az egyén és közösség viszonyában is igaz, hogy „amit keresel, Téged keres”, az összetartozás legbelső lelki élményét kereső jász embert várja és keresi a jász közössége is.
A sorsközösségben és a nyelvben összeolvadó, de öntudatukat büszkén megőrző magyar és jász közösségek együttélésében is igaz, hogy „amit keresel, Téged keres”.
A legnyugatibb keleti népként, a magyarok lélektársakat kerestek a Kárpát-medencei történelmi helytálláshoz, mert nekünk, magyaroknak nemcsak a lélek szavunk, hanem lelkiségünk is Keletről származik.
Az őshazájukból kiszakadó jászok pedig azt keresték, ami a Kárpát-medencében várta őket: rokonlelkeket és olyan földet, amely küzdelem, munka és áldozatok árán otthonukká és szülőföldjükké lényegül.
Így maradtak meg jászoknak a jászok Magyarországon, és mutatnak napjainkban is példát megmaradásból minden európai nemzeti közösségnek.
Mi lehet a titka a jász megmaradásnak?
A történelem során sokan keresték a választ erre a kérdésre.
A jászok ellenségei soha nem találták meg a választ, mert nem megérezni, hanem megfejteni és szétzúzni akarták a titkot.
A jászok csak azoknak a barátaiknak nyíltak meg, akiknek volt lelkük átérezni a megmaradás titkát, mely titok a jász öntudatban rejtőzik.
A közös történelmi tudat, a közös ősök és származás tudata, a közösségi áldozatvállalás tudata.
Olyan erős ez a tudat, hogy – igazi jász virtus gyanánt – évszázadok óta saját jász nyelv hiányában is képes éltetni a különbözőség méltóságát a jász emberekben.
A vagyonodat elvehetik, de ha öntudatodat megőrzöd, mindent visszaszerezhetsz.
Ha öntudatodat elveszik, mindened elvész és semmit nem szerezhetsz vissza.
A jászok ezt a történelmi leckét a XVIII. században tanulták meg, amikor volt erejük verejtékes munkából származó tömérdek pénzzel visszaszerezni földjeiket, és megváltani szabadságukat azon korabeli hatalmasságoktól, akik megfosztották őket szülőföldjük tulajdonától.
Ez az öntudat a magyarázata annak, hogy a jászok soha nem a felejtés, hanem mindig az emlékezés népe, soha nem a tudatlanság, hanem mindig a tudatosság népe, soha nem a gyökértelen kozmopolitizmus, hanem mindig a szülőföldben gyökerező lokálpatriotizmus népe volt és maradt.
A jászok önmagukat nem magyar szülőföldjük spekuláns hitelezőinek és busás haszonhúzóinak, hanem – mint ahogyan 1991-ben az újjáalakuló Jászok Egyesülete alapítói ezt szívből jövően meg is fogalmazták – önmagukat a magyar szülőföld adósainak tartják, akik értékteremtő hittel és munkával akarják gyarapítani azt.
A magyarországi jászok azt üzenik ma a nagyvilágnak – és benne Európa nemzeteinek –, hogy mindazok, akik a szülőföldjük hitelezőiknek gondolják magukat – és akként is viselkednek –, azok előbb vagy utóbb el fogják veszíteni szülőföldjüket, és leírja őket a történelem, akik viszont a szülőföldjük adósainak érzik magukat – és akként cselekszenek –, azok megmaradnak, megerősödnek, és ők írják tovább a történelmet.
Tisztelt Ünneplő Közösség!
Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Jászok Egyesülete és A Jászságért Alapítvány tagjainak illetve támogatóinak, akik lassan három évtizede alázatosan, következetesen és okosan szolgálják a jász összetartozás ügyét.
Tisztelt Dobos László Elnök Úr, kérem, tolmácsolja elismerésünket munkatársainak és egyesületi tagságának.
Az Önök társadalmi szolgálata példaértékű mindazon emberek számára, akik szeretik azokat a közösségeket, amelyek sorába a Gondviselés állította őket, és tenni is akarnak érte.
Köszönjük a házigazda Jászkisér városának vendéglátását, kívánjuk Önöknek, hogy az ötvenedik Jász Világtalálkozót is láthassák majd vendégül.
Végül, de nem utolsó sorban, örömmel üdvözlöm a XXV. Jász Világtalálkozó oszét vendégeit.
Érezzék magukat otthon Magyarországon, és vigyék hírét annak, hogy a magyarok és jászok számon tartják a rokontudatú keleti népeket, akik mindig szívesen látott vendégek nálunk.
Isten éltesse a Jászságot, és segítse a jászokat itthon és szerte a nagyvilágban!
